Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: motoros banda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: motoros banda. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 1., szerda

Eye of the Tiger (A tigris szeme - 1986)

1986-ban a Scotti Brothers Pictures úgy gondolta, hogy még aktívan él a Rocky III (1982) filmzenéje az emberekben és el lehet vele adni egy akciófilmet. Hogy semmit ne bízzanak a véletlenre, a főszerepre leszerződtették Gary Busey-t, valamint Yaphet Kotto-t és Seymour Casselt. Az egészet pedig beletöltötték egy tipikusan nyolcvanas évekbeli kliséhalmazba.

Busey egy börtönből szabadult férfit játszik, aki hazatér otthonába, ahol várja a családja. Amíg távol volt sok minden megváltozott. A kisvárost egy motoros banda terrorizálja, akik a kezükben tartják a sheriffet (Seymour Cassel) is. Nem telik sok időbe és összetűzésbe kerül a banda és főhősünk, amely aztán egyenes úton a családja kiírtásához vezet. A volt vietnami veterán, régi barátja (Yaphet Kotto) segítségével elindul és módszeresen leszámol a motorosbandával.

Ebből a rövid leírásból is látszik, hogy a forgatókönyvírók nem erőltették meg magukat, sikerült egy meglehetősen sablonos történetet összehozni. A kivitelezés már egy fokkal elfogadhatóbb, Cassel remekül hozza a korrupt sheriff karakterét, Kotto a szokásos jó formában lubickol a szerepben, legyen az bármely kicsi, vagy bárgyú is. A motoros banda vezérét a legendás William Smith alakítja, elég csak ránézni a fejére és 10 év börtön csak azért, mert néz.

Richard C. Sarafian rendező dolgozott már korábban Busey-vel, az 1984-es The Bear-ben. Ez segítette munkájukat, ugyanakkor maga a film nem jelentett akkora rendezői kihívást, mint korábbi sikerei, pl a Vanishing Point (1971). 

Az akciójelenetek jól megkomponáltak, a film eléggé durva és véres, a lefejezéstől a gázolásig sokféle módszerrel hullanak a motorosok. Busey felspécizett Dodge Ram terepjárója pedig csak hab a tortán, erre bármely akciórajongó megnyalja a szája szélét: beépített aknavetők, géppuskák, golyóálló stb...

A film gyenge pontja maga Busey. Jól hozza  a karaktert, de mégsem az az akcióhős típus. Pedig a szerep sokat tartogatott magában. A nyolcvanas évek sablonjától eltérően a hős nem szuperképességű, kigyúrt, ninja stb... hanem hétköznapi ember. A karakterábrázolásnál ez a tény elsikkadt, bár ebben nagy szerepe volt a forgatókönyvnek is. Busey ezzel a filmmel végképp leszámolt a jófiú karakterrel és következő filmjeiben már mint elmebeteg, vagy annak határán levő gonosztevő tűnik fel, és valljuk be sokkal jobban áll neki az a karakter.

Összességben az Eye of the Tiger egy tisztességes iparosmunka, minden megvan benne, amit elvárhatunk a nyolcvanas évek akciófilmjeitől. Szórakoztató és nem kell rajta sokat gondolkoni. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, ha másért nem, hát Gary Busey pozitív karaktere miatt.


2011. május 20., péntek

Cobra (Kobra, 1986)






A Warner Bros. történetének 1986-ig bezárólag legnagyobb nyitóbevételt produkáló filmje mai bejegyzésünk tárgya. Stallone a nyolcvanas években jó érzékkel ragadta meg a lehetőségeket. Amikor a Beverly Hills Cop (Beverly Hills-i zsaru, 1984) főszerepét elvették tőle, mert a történetet egy akcióorgiává akarta átírni, nem tétovázott és saját forgatókönyvet dobott össze ötleteiből, felhasználva hozzá Paula Gosling - Fair Game című könyvét. (A könyv alapötletéből 1995-ben azonos című film is született William Baldwin főszereplésével.)

A Warner és a legendás Cannon Group kapott az ötleten és megszületett a filmtörténet egyik ikonikus figurája, Marion Cobretti, alias Cobra. A nyitó hétvégén 12 millió dollár feletti bevételt produkált, összbevétele világviszonylatban meghaladja a 160 millió dollárt, amit ma is nem egy film megirigyelhetne, nem beszélve arról, hogy az inflációval megemelt összeg bőven verné az utóbbi néhány év filmes termésének 90%-át.

A történet alapjában véve sablonos. Egy őrült sorozatgyilkos és szektája tizedeli a békés lakosságot. Egy félresikerült akciójuk során lelepleződnek és egy fotómodell meglátja őket. Innentől csak egy vezérli a bandát: kinyírni a szemtanút. A védelemmel Cobrát bízzák meg. Üldözés, lövöldözés, vicceskedés, végső leszámolás. Ahogy egy épkézláb akciófilmben lennie kell.

A klisék ellenére a film pörgős és lendületes, Stallone jól hozza a kemény zsaru szerepét. A pózolás még a határon van, annak ellenére nem tűnik felesleges macsóságnak, hogy néhol már a "ciki" határát súrolja a pózerkedés, a napszemüveg, a tuningolt kocsi, a fényes cipő mind-mind mértani pontossággal felépített cool-faktor. Stallone kortársai közül talán a legtöbb színészi vénával megáldott. Így nem esik nehezére játszani is, nem csak pózolni a vásznon. Bár ebben a filmjében nem tehetségét csillogtatja, de bőven az átlagos szint felé tornázza a filmet jelenlétével. A főgonoszt alakító Brian Thompson arca az életben sem egy bizalomkeltő jelenség, éppen emiatt a filmben nagyon jól áll neki a szerep, jól hozza a kegyetlen és őrült gyilkost.

Egy akciófilm elengedhetetlen kellékei a fegyverek, autók, robbanások. Itt minden akciórajongó kiélheti magát, a bodycount 50 felett van, a késtől a gránátig szinte minden eszközt megtalálunk a filmben. Autós és motoros üldözések, remek pirotechnika, sok kaszkadőrmunka. Manapság már ritkán látni efféle dolgokat, sok esetben a digitális technikát hívják segítségül a rendezők.

Külön kiemelendő a fényképezés és a vágás. A film lendületét és az akciók feszültségét nagyban meghatározza a remek vágás. A film sokszor videoklipszerű, tökéletesen megfelelve a kor mainstream vonalának és az MTV generációnak. A rendező, George P. Cosmatos, jó érzékkel irányítja és tartja kézben a filmet, bár gondolom Stallonenak is volt némi beleszólása a dolgokba, hiszen talán ő az egyetlen akciósztár aki rendezőként és forgatókönyv íróként is sikereket tudott elérni.

A film Közép Európai-i sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a nyolcvanas évek utolsó szakaszában tört be a terültere komolyabban a VHS technika, és főleg német nyelvterületről, hangalámondással jutottak el a filmek a nagyközönséghez, amelyek aztán a kis kínálat miatt hamar kult státuszba kerültek.
A Cobra kifejezetten jól sikerült akciófilm, megtalálható benne minden, amit egy akciófilmtől elvárunk, mind a mai napig megállja a helyét és kötelező darab a filmes gyűjteményekben.