1986-ban a Scotti Brothers Pictures úgy gondolta, hogy még aktívan él a Rocky III (1982) filmzenéje az emberekben és el lehet vele adni egy akciófilmet. Hogy semmit ne bízzanak a véletlenre, a főszerepre leszerződtették Gary Busey-t, valamint Yaphet Kotto-t és Seymour Casselt. Az egészet pedig beletöltötték egy tipikusan nyolcvanas évekbeli kliséhalmazba.
Busey egy börtönből szabadult férfit játszik, aki hazatér otthonába, ahol várja a családja. Amíg távol volt sok minden megváltozott. A kisvárost egy motoros banda terrorizálja, akik a kezükben tartják a sheriffet (Seymour Cassel) is. Nem telik sok időbe és összetűzésbe kerül a banda és főhősünk, amely aztán egyenes úton a családja kiírtásához vezet. A volt vietnami veterán, régi barátja (Yaphet Kotto) segítségével elindul és módszeresen leszámol a motorosbandával.
Ebből a rövid leírásból is látszik, hogy a forgatókönyvírók nem erőltették meg magukat, sikerült egy meglehetősen sablonos történetet összehozni. A kivitelezés már egy fokkal elfogadhatóbb, Cassel remekül hozza a korrupt sheriff karakterét, Kotto a szokásos jó formában lubickol a szerepben, legyen az bármely kicsi, vagy bárgyú is. A motoros banda vezérét a legendás William Smith alakítja, elég csak ránézni a fejére és 10 év börtön csak azért, mert néz.
Richard C. Sarafian rendező dolgozott már korábban Busey-vel, az 1984-es The Bear-ben. Ez segítette munkájukat, ugyanakkor maga a film nem jelentett akkora rendezői kihívást, mint korábbi sikerei, pl a Vanishing Point (1971).
Az akciójelenetek jól megkomponáltak, a film eléggé durva és véres, a lefejezéstől a gázolásig sokféle módszerrel hullanak a motorosok. Busey felspécizett Dodge Ram terepjárója pedig csak hab a tortán, erre bármely akciórajongó megnyalja a szája szélét: beépített aknavetők, géppuskák, golyóálló stb...
A film gyenge pontja maga Busey. Jól hozza a karaktert, de mégsem az az akcióhős típus. Pedig a szerep sokat tartogatott magában. A nyolcvanas évek sablonjától eltérően a hős nem szuperképességű, kigyúrt, ninja stb... hanem hétköznapi ember. A karakterábrázolásnál ez a tény elsikkadt, bár ebben nagy szerepe volt a forgatókönyvnek is. Busey ezzel a filmmel végképp leszámolt a jófiú karakterrel és következő filmjeiben már mint elmebeteg, vagy annak határán levő gonosztevő tűnik fel, és valljuk be sokkal jobban áll neki az a karakter.
Összességben az Eye of the Tiger egy tisztességes iparosmunka, minden megvan benne, amit elvárhatunk a nyolcvanas évek akciófilmjeitől. Szórakoztató és nem kell rajta sokat gondolkoni. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, ha másért nem, hát Gary Busey pozitív karaktere miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése